2008. december 16., kedd

betegen

Újra vagyok!

Mondjuk kezdem azt érezni, hogy minek.
Mert ha másoknak is írok, hogy tudjanak rólam hogy mizu, akkor minek, mert tudtommal nem sokan olvassák, ha meg magamnak, akkor meg az is felesleges, mert nem tudom, hogy mikor lesz egyáltalán időm mindezt visszaolvasni. Majd egyszer talán 80 éves koromban.

Na mindegy, ha valaki olvassa, legyen szíves jelezni nekem. Köszike.

Szóval 80 évről jut eszembe, hogy a nem sokat emlegetett nagymamám (mert nekem az is van) nincs jól. Ami kb. annyira érint meg mint bármely más embertársam élete. Inkább az a rossz, ahogy anya átéli ezt az egészet.

Mindig rá kell jönnöm, hogy mennyire rövid az élet. És mennyire nem használjuk ki. (inkább csak a saját nevemben beszélek).

Most nézem a tévében Pinket. Jön megint Pestre... Ki kellene menni a következő koncertjére. Már kettőn kint voltam. A legelső (arénás) koncertje mély benyomást tett rám.

Mióta ismét munkába álltam nem sokat írta. Konkrétan semennyit.
Most azért van időm, mert itthon vagyok betegen. Van valami gyulladás a szervezetemben, ez egy hete derült ki, most hétfőn meg az hogy valszeg vírus van a gyomromban... Na ezt jól leírtam. Igazából én sem tudom pontosan hogy mi a bajom, lehet a dokik sem.
Jah és most már papírom is van róla hogy laktóz érzékeny vagyok. :) Jól megszenvedtem érte, hogy kaphassak rá gyógyszert.

Lakást is kellene díszíteni, kicsit karácsonyi díszbe, mondjuk lehet hogy előtte ki kellene takarítani... :-P
Olyan jó lenne, ha belátná a lüke férjem, hogy nagy segítség lenne egy havi 2 nagytakarítás (takarítónéni segítséggel).

Megyek Imizek egy kicsit.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

A lüke férjed inkább megpróbálja maga megoldani a takarítást. Kisebb-nagyobb sikerrel.

Egyébként jelzem, hogy olvasom a blogodat.

Az látszik, hogy nem találod a helyed, de ma időben elaltatod imi, én meg iszom egy kávét, és beszélgetünk este egy kis bor mellett.

meztelencsiga írta...

:)

Tücsi írta...

Én is olvasom, csak ritkán jutok ide. :)