2008. május 23., péntek

Néha azon gondolkodom, hogy lehet hogy csak áltatom magam, és... ááááááááá nem tudom.

Miért ilyen bonyolult az élet? Vagy csak én bonyolítom?

2 megjegyzés:

meztelencsiga írta...

elgondolkodtam.
ezzel komoly kérdéseket vetettél fel. nem lehet egyszerűen igen-nem választ adni a kérdésedre. először is mi az az élet?? ugyeugye. ha azt vesszük alapul, hogy létezik egy előre megírt forgatókönyv, sors, bárhogyan akarjuk hívni, akkor a válasz: nem. nem bonyolíthatod az életed, hisz az már meg van előre írva, neked csak szépen le kell élni, szarolni ilyen hülye kérdéseken, amikre le van írva hogy meg fogod-e tudni vagy sem a választ.
ha ezen előbbi álláspont helyett azon nézet mellet foglalunk állást, hogy az élet mint olyan előre nem megírt, hanem véletlenek sorozata az idő láncolatában, akkor válaszolhatunk a kérdésre igennel, hisz mi magunk, emberek irányíthatjuk magunkat. mi kavarhatunk, zöldíthetünk, hülyíthetünk...bonyolíthatunk.
de...mert mindig van egy de...ha igennel is válaszolunk, mert mi irányítunk, nem mondhatjuk mégsem azt 100%ban hogy csak mi bonyolítjuk az életünk, mert ugye nem egyedül vagyunk a világon. tehát külső behatások érnek, amik gyakran vezetnek ahhoz, hogy bár mi azt hisszük mi bonyolítjuk életünk, az magától is bonyolult lenne, embertársaink, környezetünk miatt.

komolyabb eszmefuttatást indíthatnánk a kérdés végén kanyarított kérdőjelről is, de eme grafikai-grafológiai jel jelentéséről, történetéről és jövőjéről nem ezen a fórumon kívánok véleményt formálni.

(asszed fáradt vagyok nagyon? :S)

Daka-Szabó Tünde írta...

tényleg nagyon fáradt lehettél... egyébként én abba hiszek, hogy az ember maga formálja az életét. Persze, hogy külső tényezők is hatnak rá, de azt is maga választja. Mármint a külső tényezőt. Na mindegy. Szóval szerintem mindenki saját maga irányítja az életét. Ezért olyan nagyon nehéz néha döntésre jutni. Mert sajnos nem lehet mást hibáztatni, ha rosszul döntünk, mert csakis a mi felelősségünk és hibánk.